Szerző: Alonzo Trévier Jones
Folyóirat: Review and Herald
Megjelenés dátuma: 1900.01.30
Eljött Isten ítéletének órája. Ez a tény képezi a háromrészes üzenetnek az alapját, amely a harmadik angyal teljes üzenetét alkotja.
A harmadik angyal üzenete tehát az ítélet üzenete. Ez a tény már be lett mutatva bizonyos mértékig, és egyre inkább látható lesz, ahogy haladunk előre az üzenet tanulmányozásában.
Ennek az üzenetnek fel kell készítenie az ítéletre mindazokat, akik fel lesznek készülve az emberi sors döntő pillanatára. Ennek megfelelően mindazok, akik elfogadják ezt az üzenetet, az ítélet elé állnak, és alávetik magukat az ítélet összes vizsgálatának.
Ők az egész életüket kitárják a Bíró előtt, „mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.” (Prédikátor 12:14) Mivel Isten minden cselekedetet az ítélet elé állít, minden titkos dologgal, ezért minden ember biztatva van, hogy „az Istent félje, és az Ő parancsolatit megtartsa” (13. vers).
A Prédikátor könyvének e szavai kiegészülnek és hangsúlyt kapnak a három részből álló üzenet igéjében, amelyben az örökkévaló evangélium hirdettetik a föld lakóinak – minden nemzetnek, minden ágazatnak, minden nyelvnek és minden népnek -, hangosan mondván: „Féljétek az Istent, és Néki adjatok dicsőséget: mert eljött az Ő ítéletének órája… itt [vannak]a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!”.
Akik úgy vétkeztek, hogy bírták a Törvényt, vagyis Isten törvényének ismeretét, „a törvény által ítéltetnek meg; azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.” Mivel most „eljött az Ő ítéletének órája”, és mivel mindazok, akik megkapják ezt az üzenetet, Isten törvénye alapján fognak megítéltetni, biztos, hogy mindenki, aki elfogadja az üzenetet, az az egész életét e törvény világossága alá fogja helyezni, hogy minden rejtett dolog, amely nincs összhangban a szent törvénnyel, legyen megvizsgálva és kiküszöbölve.
Ez a törvény felfedi a legelrejtettebb dolgokat, még a szív gondolatait és szándékait is. „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: «Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.». Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: «Ráka», méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: «Bolond», méltó a gyehenna tüzére.” (Máté 5:21,22)
Következésképpen mindazok számára, akik őszintén fogadják ezt az üzenetet, az állandó imádságuk ez lesz: „Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23,24) Minden ember, aki így imádkozik, minden ember, aki így kitárja életét Isten előtt, aki behívja Őt, hogy megvizsgálja és megnézze, ha van-e a gonoszságnak valamilyen útja – minden ilyen ember fel lesz készülve az ítélet döntő pillanatára, bármikor jön el az. Mert akkor Isten meg fogja vizsgálni a szívet, meg fogja tisztítani az életet, és mindent helyrehoz, hogy szent lehessen Isten előtt. Az Úr az örökkévalóság útjára vezeti mindazokat, akik így cselekszenek.
És miért kellene másként lennie? Mint bármikor máskor, most, az Ő ítéletének órájában, miért is kellene másként lennie? Nem látja Isten úgyis az egész életet? Nem „mindenek meztelenek és leplezetlenek Annak szemei előtt, a kiről mi beszélünk”? Elrejthető-e valami Előle? Nincsenek-e a mi titkos bűneink az Ő orcája világossága elé hozva? (Zsoltárok 90:8) Hát nem vizsgált meg minket, és nem ismert meg Ő? Nem ismeri minden gondolatunkat „messziről”, már jóval azelőtt, hogy mi kigondoltuk volna?
Mivel mindez úgyis igaz az élet minden pillanatában, milyen ember az, aki minden nap és minden évben úgy fog élni, mintha nem így lenne? Mivel mindez igaz minden élet minden egyes pillanatában, és mivel most abban az időben élünk, amikor ez különösen igaz, hogy eljött az Ő ítéletének órája, milyen ember az, aki intellektuális szinten elfogadja az üzenetet, miszerint az Ő ítéletének órája eljött, és aki utána minden napját úgy tölti, mintha nem volna igaz?
Nem, nem. Egy ilyen dolog nem történhet azzal a néppel, amely hirdeti az ítélet üzenetét. Ők úgy fogadják el, mint az ítéletről szóló üzenetet, és ennek megfelelően óráról órára bemennek az ítéletre. Mivel titkos bűneinket az Ő Orcája világossága elé hozta, nekünk magunknak az Ő Orcája világossága elé kell vinnünk titkos bűneinket. Mivel Ő megvizsgált és megismert minket, óráról órára azt fogjuk mondani Neki: „Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja?” Mivel mindenek mezítelenek és leplezetlenek Annak szemei előtt, akiről mi beszélünk, magunknak is mindeneket mezítelenül és leplezetlenül kell tartanunk Annak szemei előtt, a kiről mi beszélünk.
Akkor Isten elfoglalja a teljes életet, megmossa és megtisztítja saját jelenlétével, megfelelő hellyé téve azt, hogy abban lakhasson. Akkor Saját üdvösségének ruháival fog felöltöztetni minket, és Saját igazságának ruháját helyezi ránk. És amikor elérkezik mindenki ítéletének döntő pillanata, bírván Krisztust, aki által feddhetetlenül és örömmel megjelenhetünk az Ő dicsőségének színe előtt, akkor a boldogságos munka örömmel tölti be majd a lelket. Ő „igaz, legyen igaz ezután is”. Ő „szent, legyen szent ezután is. És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, a mint az ő cselekedete lesz.”
Hálásak vagyunk az Úrnak ezért az igen értékes, hűséggel telített, figyelmeztető üzenetért. Dicsőség legyen Istennek a megigazulásról, megszentelődésről és megváltásról szóló ezen dicsőséges üzenetéért.